1977-ben egy égési sérült gyermekről gondoskodott. 38 évvel később nem sejtette, hogy ez történik majd…

1977 őszén Marie Novotná nővér megkezdte első műszakját egy gyermekkórházi osztályon, Brno külvárosában. Fiatal volt, tele reményekkel, és bár a munka nehéz volt, úgy érezte, hogy pontosan ott van, ahol lennie kell.

Egy hideg novemberi estén egy nyolcéves fiút, Filipet hozták be az osztályra. Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy tűzben, amely elpusztította családi házukat. Mozdulatlanul feküdt, tetőtől talpig bekötözve, fájdalommal és félelemmel teli szemekkel.

Marie különös gondoskodással ápolta őt. Nemcsak a kötéseit cserélte és gyógyszert adott neki, hanem meséket olvasott fel, beszélgetett vele, és segített neki újra nevetni. Sok álmatlan éjszakát töltött az ágya mellett, miközben a többi gyermek aludt.

Filip néhány hónap elteltével annyira felépült, hogy áthelyezhették a rehabilitációs intézetbe. Indulás előtt erősen megszorította Marie kezét, és azt suttogta:
„Köszönöm, nővérke Marie. Soha nem fogom elfelejteni magát.”

De ahogy az lenni szokott, telt az idő. Marie még sok évig dolgozott a kórházban, majd nyugdíjba ment, és egy kis faluba költözött Tišnov közelében. Néha eszébe jutott Filip, de soha többé nem hallott felőle.

Egészen egy hideg téli napig, 2015-ben.

Valaki kopogott az ajtaján. Amikor kinyitotta, egy magas férfi állt előtte hosszú kabátban, fekete táskával a vállán. A kezében egy régi fényképet tartott – rajta ő volt fiatalon, mosolyogva, mellette pedig egy kisfiú bekötözött kézzel.

– Novotná asszony? – kérdezte.

Marie bólintott, még kissé bizonytalanul.

– Filip Dvořáknak hívnak. Orvos vagyok. És maga az oka annak, hogy az lettem.

Marie megdöbbent. A szeme megtelt könnyel. Felismerte azokat a szemeket – ugyanazok voltak, amelyek majdnem negyven évvel ezelőtt a sötétségben egy kis reményt kerestek.

Ez a találkozás megváltoztatta mindkettejük életét. Filip rendszeresen levelet írt neki, meglátogatta, sőt egyszer még előadást is tartott róla az orvosi egyetemen, ahol több tucat jövőbeni orvost inspirált.

Marie rájött, hogy egyetlen jószívű tett visszhangot kelthet – még évtizedek múltán is.

Оставьте первый комментарий

Отправить ответ

Ваш e-mail не будет опубликован.


*