Utolsó alkalommal, amikor eldobtam a botot, minden olyan volt, mint mindig. Előre szökkent, mint a szél, szemében fény és öröm csillogott, minden ugrásával mintha az egész világot fel tudta volna ragyogni. Luna — a hűséges társam, a kis lázadóm, akinek hatalmas szíve volt. De azon a napon minden megváltozott. Futni kezdett… és soha nem tért vissza.
Akkor még nem tudtam, hogy ez lesz az utolsó dobás. Hívtam őt, átkutattam minden bokrot a szememmel, figyeltem minden apró neszre. De az erdő hirtelen elcsendesedett. A csend — ami egykor meghitt volt — most nyomasztóvá és kegyetlenné vált.
Több volt, mint egy kutya
Luna akkor lépett az életembe, amikor már majdnem feladtam a csodákba vetett hitem. Egy kis szőrgombóc, aki első pillantásra elrabolta a szívemet. Mindent érzett — az örömömet, a fájdalmamat, a félelmeimet. Vihar idején az ölembe bújt, napos időben pedig órákig futkározott a mezőkön, örömével még a legkomorabb embereket is mosolyra fakasztotta.
Mindenben társak voltunk: csínytevésekben, kalandokban, csendes estéken a kandalló mellett. Én beszéltem — ő hallgatott. Nem azért, mert értette a szavakat, hanem mert érezte a jelentésüket.
A pillanat, ami mindent megváltoztatott
Aznap a szíve megállt. Úgy tűnt, a szél magával vitte őt a levelekkel együtt. Az én szívem pedig… darabokra tört. Csak az üres póráz maradt az ajtónál. Csak az illata egy régi takaróban. Csak az üres hely a lábam mellett.
A ház most túl csendes. Túl üres. Még az eső hangja sem tudja betölteni az űrt. Azt veszem észre, hogy várom őt — hogy bármelyik pillanatban meghallom a mancsainak kopogását a padlón. De a csend nem hazudik.
Emlék, ami örökké élni fog
Luna az én csodám volt, a sors ajándéka. És bár már nincs mellettem, minden lélegzetemben él, minden szívverésemben ott van. Azt mondják, az idő gyógyít. De vannak sebek, amik soha nem gyógyulnak be teljesen.
Tudom, hogy egy nap újra találkozunk — ott, ahol nincs fájdalom, nincs búcsú. Addig is… a szívemben hordozom őt. Mindörökké.
Aludj békében, drága Lunám. Te voltál a fényem, a megváltásom, és a leghűségesebb barátom.
Отправить ответ