Azon a napon csend uralkodott a temetőben. A napfény gyengéden szűrődött át az ágakon, és enyhe szellő hozta a frissen ásott föld illatát. Minden szokványosnak tűnt, mint számos más temetésen: a rokonok könnyes szemmel álltak, a szomszédok csendben figyeltek, a pap pedig halkan mondta az imát. De ami néhány pillanattal később történt, mindent megváltoztatott, és a szertartást felejthetetlen rémálommá változtatta.
Sokkoló pillanat
Amikor a sírásók leeresztették a kis koporsót a gödörbe, a föld hirtelen mozogni kezdett. Senki sem értette, mi történik. A fellazult földből kígyók tucatjai kezdtek előbújni. Vékonyak és vastagok, szürkék és feketék – tekeredtek, susogtak, és felemelték a fejüket. Néhányan közvetlenül a koporsóra csúsztak, mintha bele akartak volna nézni.
A tömeg rémülten hátrált. A nők sikítozva hátrébb húzódtak, a férfiak megpróbálták elűzni őket, de hiába. Úgy tűnt, a kígyók védik a sírt. Aztán valami még ijesztőbb jelent meg: a föld repedéseiből fekete skorpiók kezdtek előbújni. Fényes páncéljuk megcsillant a napfényben, és mérgező fullánkjukat támadásra készen emelték a magasba.
Pánik az emberek között
A pap, kezében a kereszttel, elsápadt, és félbeszakította az imát – keze remegett. Az emberek egymásra néztek, suttogva a félelemtől. „Ez egy jel!” – kiáltotta valaki. „A gyermek lelke nem talált nyugalmat” – tette hozzá egy idős asszony. A tömeg dermedten állt, megbénítva a félelemtől és zavartságtól.
Ami békés búcsúnak indult, rémálomszerű jelenetté vált. Úgy tűnt, maga a föld lázad fel az események ellen.
Fojtogató légkör
Néhányan pánikszerűen elmenekültek a temetőből, mások keresztet vetettek és sírtak. Akadtak, akik próbáltak logikus magyarázatot találni. De még a legracionálisabbak is elnémultak, amikor a kígyók és a skorpiók továbbra is körülvették a koporsót, mintha valamilyen láthatatlan erő vonzaná őket.
A félelmetes felfedezés
Végül egy férfi összeszedte a bátorságát, hogy megvizsgálja a földet. Ekkor derült fény az igazság egy részére. A sír alatt egy természetes üreg volt – egyfajta rejtekhely mérgező élőlények számára. A sírásók az ásással megzavarták a „fészket”, és ezzel kiszabadították annak veszélyes lakóit.
De az a tény, hogy épp abban a pillanatban jelentek meg, amikor a koporsó elérte a gödör alját, túl hátborzongatónak tűnt ahhoz, hogy puszta véletlen legyen.
Következmények
A temetést félbe kellett szakítani. Sokáig senki sem mert újra a sír közelébe menni. Néhányan átkokról és előjelekről suttogtak, meg voltak győződve arról, hogy a gyermek lelke hívta elő ezeket a lényeket. Mások a racionális magyarázatnál maradtak, de még ők is elismerték, hogy a jelenet annyira rémisztő volt, hogy azt nehéz volt egyszerű véletlenként értelmezni.
A történet gyorsan elterjedt a környéken. Az emberek beszéltek róla, vitatkoztak, elméleteket gyártottak – isteni büntetésről, átokról vagy a természet kegyetlen játékáról. De egy dolog világossá vált: a temető, ahol mindez történt, többé soha nem lesz közönséges hely. Még nappal is sokan elkerülik.
Отправить ответ