
Az esküvő előtti napon Filip, a vad természet lelkes rajongója és egyben a leendő vőlegény, még elindult egy utolsó túrára a közeli mocsarakba. Ki akarta szellőztetni a fejét, és egy kis időre elszökni az esküvői előkészületek okozta stressz elől. A folyó melletti sárban valami váratlanba botlott — egy kis tigriskölyökbe, amely majdnem megfulladt, és teljesen tehetetlen volt. Ösztönösen kihúzta a vízből, bebugyolálta a kabátjába, és elhatározta, hogy később elviszi egy mentőállomásra. Csakhogy a mentés hevében nem vette észre a nádas mögül őt figyelő borostyánszínű szemeket. Az anyja volt az.

A reggel a tervek szerint zajlott. A vendégek összegyűltek, a zene megszólalt, a menyasszony mosollyal az arcán belépett. Minden tökéletesen alakult — egészen addig a pillanatig, amikor a szertartás közepén valami mozogni kezdett a ruhája alatt. Először alig észrevehetően. Aztán egyre erősebben.
A menyasszony megdermedt, a vőlegény elsápadt, az egyik vendég pedig felsikoltott. A szoknya alól hirtelen előbújt egy kis, csíkos teremtmény, és nyávogott egyet. Nevetés, sokk és teljes káosz tört ki. Csakhogy a távolból valami más is hallatszott — egy mély, fenyegető morgás.
A jelenlévők még nem sejtették, hogy az igazi dráma csak most kezdődik.
Отправить ответ