A 211-es út, egy keskeny, fák közé vágott aszfaltcsík Vysoký Luh és Želízkův Mlýn falvak között, sokáig teljesen jelentéktelennek tűnt. Egy régi, kivilágítatlan út, ahol nincs térerő, és rendőr is ritkán jár.
De 2019. november 13-a óta senki sem mer arra hajtani sötétedés után.
Akik mégis megpróbálták… azok többnyire nem beszélnek róla.
Ködös, hideg este volt.
Lucie, egy biológus hallgató Plzeňből, éppen a nagymamájától tartott hazafelé, egyedül.
Amikor behajtott az erdőbe, az autórádió elnémult, a GPS elvesztette a jelet, és a telefonján csak annyi állt: „nincs szolgáltatás”. Semmi szokatlan – egészen addig, amíg meg nem látta a fényeket.
Úgy tűnt, mintha egy autó hátsó lámpái világítanának az út szélén. Lassított.
Az ajtók nyitva voltak. A motor nem járt. De az ülésen… mintha valaki lett volna.
Lucie megállt, kiszállt. Csend volt. Ijesztő csend. Még a madarak sem csiripeltek.
Odalépett az autóhoz. Senki nem ült benne.
Csak egy régi bőrtáska volt az ülésen, és egy mobiltelefon, amely újra meg újra ugyanazt az üzenetet játszotta le:
„Úton vagyok… várj… van itt valami az erdőben… valami… EZ NEM ember.”
Lucie hátralépett. Megfordult, hogy visszamenjen a saját autójához.
De annak már nem égtek a fényei. Az ajtaja nyitva volt. És mellette… egy mezítlábas lábnyom a nedves földön.
Az erdőből ágroppanás hallatszott.
Futni kezdett. Beugrott az autóba. Elfordította a kulcsot. Semmi.
Még egyszer. Semmi.
Aztán a visszapillantó tükörben… meglátta az alakot.
Ami ezután történt, homályos.
Lucie-t csak másnap reggel találták meg az út szélén, mezítláb, vizesen, sokkos állapotban. Az autója eltűnt.
Nem tudta elmondani, mi történt. Csak egyet hajtogatott:
„Ez nem ember volt… nem…”
A rendőrség nyomozást indított, de az autót sosem találták meg.
A mobiltelefon egy olyan modell volt, amit 2007-ben kivontak a forgalomból.
Az autó tulajdonosa pedig… már 1996 óta eltűntként volt nyilvántartva.
Azóta az emberek messzire elkerülik azt az utat.
De minden hónapban – pont éjfélkor – valaki jelenti, hogy vörös fények látszanak az erdőben.
És minden alkalommal, ha valaki megpróbál megállni és segíteni… eltűnik a jel, sűrűsödik a köd, és mintha megállna az idő.
Egyesek szerint csak optikai csalódás.
Mások úgy hiszik, a régi sofőr szelleme keres visszautat.
És vannak, akik állítják: valami régi dolog él az erdőben, ami embernek tetteti magát – hogy magához csalogasson minket.
🚫 Egy azonban biztos: az az éjszaka örökre megváltoztatta ezt az utat.
És ha elolvastad ezt a történetet… lehet, hogy kétszer is meggondolod, hogy arrafelé mész-e. Főleg novemberben. És különösen sötétedés után. 🌫️👁️🗨️
Отправить ответ