
A halász, mint mindig, kora hajnalban ébredt. A tenger fölött még szürkület volt, a levegő hűvös és nedves, a hullámverés egyenletesen suttogott, jó fogást ígérve. Előkészítette a felszerelést, ellenőrizte a csónakját, és már épp indulni készült a nyílt vízre, amikor a szeme megakadt egy furcsa tárgyon a sziklás parton.

Először azt hitte, hogy egy nagy láda vagy egy elhagyott konténer, amit a hullámok vetettek partra. De ahogy közeledett, egyre nőtt benne az ismeretlen nyugtalanság. Egy koporsó hevert előtte. Régi, fémből készült, rozsdával és tengeri algával borított – mintha hosszú időn át sodródott volna a tengeren, míg végül ide nem vetődött.
A halász kora reggel egy régi, fémből készült koporsót talált a tengerparton – amikor felnyitotta a fedelét, megdermedt attól, amit látott.
– Istenem… – suttogta a halász, és zavartan körülnézett. A part üres volt. Csak a hullámverés zaja és a sirályok kiáltása kísérte felfedezését.
Az első gondolata az volt, hogy ne nyúljon hozzá, és azonnal hívja a rendőrséget. De a kíváncsiság erősebbnek bizonyult. Óvatosan leült a koporsó mellé, és szemügyre vette.
A fedelén egy kis, rozsdás lakat lógott. Egyetlen erőteljes mozdulat elég volt ahhoz, hogy leesjen.
A halász szíve hevesen vert. Lassan felemelte a nehéz fedelet, és amit megpillantott, teljesen megdermesztette.
Folytatás: 👇👇
Odabent emberi maradványok voltak. Csontok, textildarabok, amelyek valaha ruhát alkottak, és víztől megfeketedett, idő rágta fémrészek.
A halász kora reggel egy régi, fémből készült koporsót talált a tengerparton – amikor felnyitotta a fedelét, megdermedt attól, amit látott.
A meglepetéstől hátrahőkölt, és ösztönösen a szájához kapta a kezét. Pár másodpercig csak állt ott mozdulatlanul, képtelen volt elhinni, amit látott.
Később, amikor a szakértők megérkeztek, megállapították: a koporsó közel százéves. Valószínűleg egy régi hajóbaleset során került a tengerbe. Az áramlatok és a viharok évtizedekig sodorták, míg végül erre a partra vetette a víz.
A történet villámgyorsan elterjedt a környéken. Az emberek suttogva találgatták a tengeri rejtélyt és az elhunyt sorsát. A halász számára ez lett élete legkülönösebb napja.
A halász kora reggel egy régi, fémből készült koporsót talált a tengerparton – amikor felnyitotta a fedelét, megdermedt attól, amit látott.
Úgy tűnt, maga a tenger döntött úgy, hogy megoszt vele egy rég elfeledett titkot, amelyet az idő mélyére rejtett.
Отправить ответ